E-Közigazgatás
 
 
Kisfaludy emlékmű
Jó módú és művelt középnemesi családból származott, legidősebb bátyja, Kisfaludy Sándor (Himfy-dalok) szintén költőként ismert. Kisfaludy Károly 1788. február 5-én a Győr megyei Téten látta meg a napvilágot, nyolcadik és egyben utolsó gyermekként - születésével anyja halálát okozva.
 

Tét város története

Számos régészeti lelet bizonyítja, hogy Tét a kőkorszaktól kezdve lakott hely. A római korban a veteránusok villája, a honfoglalás után a nyugati gyepű harmadik vonalának fontos őrhelye, ahová a XI. században besenyők települtek.

A legrégibb helységek egyike, nevét hihetőleg az első birtokosairól kapta (Thet törzsnemzetség). A falu azon része, melyet e nemzetség megszállott, Öreg Teth nevet nyert. A település másik részét Besenyő-Thetnek nevezték, miután e részt egy besenyő törzs töredéke telepítette be.

Tét mellett terült el Chepan Földje település, melynek birtoklásába a király főembere, Theti Bálint vezette be Chepánt 1209-ben. 1228-ban még olvasható említés Thet Demeterről, de utána a nemzetségről már nem.

A besenyők a magyar néppel vegyülve a két évszázad folyamán kezdtek beolvadni a magyarságba, majd az 1242-es tatárjárás után kihalt lett Besenyő-Thet. Bizonyosság Besenyő-Thet megszűnésére IV. Béla királyunk adománylevele, mely 1269-ben keletkezett, mely szerint "Azon Thet földet, mely a besenyőké volt” - Poky Tamásnak, a királyi ajtónálló mesterének adományozta. Később a Pokyak Tét nagy részét birtokolták - de voltak a megye több helységében is földbirtokaik.

Tét egy része Poknak hivatott, és itt a család Szent István vértanú tiszteletére monostort alapított 1251-ben. A monostor egy domboldalon, azon a helyen állott, amelyet a hagyomány tévesen a mai napig Pokvárnak nevez. Pokvár várként nem, csak monostorként létezett.

Az Anjouk alatt valószínüleg sokat fejlődik Tét, majd Mátyás király uralkodása alatt is tovább virágzik. Ez érthető is, hisz háborús vész ezen időkben nem sanyargatta a lakosságot, sem földjeit, melyet megnövelve "kifejlődött" a mai nagy határa.

Tét lakói legtöbbet a török hódoltság alatt szenvedtek. A magyar földesurak mellett a török földesuraknak is kötelesek voltak adózni. 1618-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadai vonultak át Téten. Tét lakói már 1627-ben szökdösni kezdtek, lassan elhagyták lakhelyüket a török sanyargatás és magyar részről a sok ingyen közmunka miatt.

Tét lakóinak sanyargatása odáig terjedt, hogy az 1641-i megyei közgyűlés is foglalkozott Tét sorsával! 1643-tól 1646-ig teljesen elnéptelenedett Tét.

Ekkor a község magyar és török urai tárgyalásba kezdtek, és egyezségben szabályozták közösen Tét jobbágyainak adóit. A zsarolás csökkent valamelyest, de csak tengődtek a község lakói. A német, cseh, vallon és más ún. "véd" had ugyanúgy pusztított, mint a török.

De, mint annyiszor, lábra állt a lakosság, és újra a község alapításához fogott. Kezdett az élet visszatérni, benépesült a község. Ezekből az időkből való Tét legrégibb falupecsétje, ezen felirattal: "Téth falu 1697"

Tét feltámadását jelzi az evangélikus és a katolikus hívők számának emelkedése. A korábban katolikus község temploma elpusztult. Új templom volt viszont az evangélikusoké. A templomhoz iskola is tartozott.

1704-ben a koroncói csata után Heister osztrák generális felégette a falut. 1715-ben Ailert Keresztély császári tiszt háborús sebeit meggyógyítja az egykori Besenyő- Téten feltörő gyógyforrás. Hálából kápolnát építtet a forrás fölé, melynek szolgálatára németeket telepít. Szentkút neve innen származik.

A téti földesurak kedvező feltételeinek hatására benépesedik a falu. 1768-ban elkészült a "Theti Helységek Urbariuma”, valamint az úrbéri összeírás. A megyegyűlés 1770-ben a postahivatalt Szemeréről Tétre helyezi. Tét 1771-től 1950-ig a sokoróaljai járás székhelye. A leégett evangélikus templom helyett 1780-ban Mária Terézia személyes engedélyével épült barokk stílusú új templomot avattak.

1786-ban már 2063 lakosa van Tétnek. Győr után a legnagyobb lélekszámú település a megyében. Formálódik a község gazdatársadalma is.

A XIX. század elején a közbirtokosság zsidók megtelepítését engedélyezi, akik zsinagógát, iskolát építenek.

A napóleoni háborúk idején katonai központtá vált a község. József nádor és Károly főherceg a téti alsó vendégfogadóban választotta ki a szerencsétlenül végződő győri csata helyszínét. Győr helyett " a francia megszállás idején " Téten tartották a megyegyűlést 1809-ben.

A község rangját emelik a kulturális élet oly neves emberei, mint az 1795/96-ban itt plébánoskodó Révai Miklós. A reformkor négy kiváló literátorának egy-egy életszakasza is Téthez kapcsolódik: a két Kisfaludy, az itt plébánoskodó Pázmándi Horváth Endre (mindhárom a Magyar Tudományos Akadémia alapító tagja), valamint Berzsenyi költő barátja, Téti Takács József földbirtokos.

Az 1836 utáni birtokreform meghatározza a fejlődést. Az 1848-as forradalom leverése után néhány évig osztrák katonaság szállta meg a falut, melynek egyetlen előnye a méntelep meghonosítása volt. A század közepére a lakosok száma eléri a háromezret. A polgárosodást jelzik az egyes üzletek: gazdakör, iparoskör, két nőegylet.

Tét a járás kereskedelmi és pénzügyi központjává vált: négy országos vásárra kapott engedélyt. Az egészségügyi ellátás Győr után itt a legfejlettebb. A járás egyetlen patikája itt van, két orvosa is van a községnek már az 1880-as évektől.

Tét első "gyára” a Dentsch Simon és Poll Manó alapította szódagyártó üzem 1885-ben. Ugyancsak Dentsch és Poll 1898-ban napi egy vagon kapacitású gőzmalmot épít.

E század végén a közbirtokosok tulajdona a község. A századfordulón tartott népszámlálás adatai szerint 3668-an laknak Téten.

A 20. század eleje Tét mindkét felének polgári modernizációját mutatja. A pusztákon a célszerű gazdálkodás eredményez egyre több jövedelmet, a belső településeken egyre növekszik a kereskedő és iparos polgárság, ezzel együtt a társas érintkezés változásait jelző egyletek száma.

1908-ban nyeri el a nagyközségi rangot. Ekkor rögzítik hivatalosan a "h" nélküli írásformát (bár a "Téth" formula is sokáig használatos).

Tét nem vált hadszíntérré az I. világháborúban, ellenséges katona nem lépett földjére. A forradalom, ellenforradalom sem követelt nagy véráldozatot. Tét háborús kára az elesetteken, rokkantakon túl a község szerves fejlődésének megakadása volt, bár már közel járt ahhoz, hogy mezővárossá növekedjen, de a piac erőszakos korlátozása, a hadigazdálkodás elfújta a reményeket. A fejlődés megtorpant. Eredmény: félig falu, félig város.

Egy Hüttler Vilmos nevű magánvállalkozó létesített villanytelepet Téten és 1925-ben kigyulladt az első villanylámpa. 1926-ban megnyílt a községi polgári iskola és ebben az évben szó lalt meg az első rádió a Faluszövetség helyiségében.

A nagy világválság után elkezdődött a fejlődés. 1958-ban 4613 lakosa volt Tétnek. Jellemző, hogy mezőgazdasági termelésből éltek 3010-en (családokkal együtt), az iparosok 851-en, a kereskedők 175-en, az értelmiségiek 184-en voltak a településen. A községi egyletek száma nem csökkent, sőt 14-re növekedett.

A háború csaknem száz idegen áldozatot követelt a községben. 1944-ben a lakosság egyik rétegének likvidálását jelentette a zsidóság elhurcolása, és ez a kereskedelemben érzékelhető leépüléssel járt.

A 18"20. században, 180 éven át volt székhelye a sokoróaljai járásnak, ugyanezen időszakban itt élt a környék legnagyobb iparos és kereskedő rétege. A járás kereskedelmi és pénzügyi központjává vált, valamint az egészségügyi ellátás is itt volt a legfejlettebb Győr után, 1945 - i g földbirtokosi székhely.

1945-ben 403 családnak 1878 holdat juttatott. A földosztás és a falu belterülete részben megszabadult a földesúri birtokoktól, amelyek helyén 205 házhelyet parcellázhattak.

Tét 1950-ben a járási tanács Győrbe költözésével elvesztette az 1771-től élvezett közigazgatási pozícióját. 1957-ben, az országban harmadikként, a megyében elsőként takarékszövetkezet létesült Téten.

A művelődési ház építését 1957-ben kezdték meg és 1961-ben tovább bővítették.

Több termelőszövetkezet is alakult, melyek később Kisfaludy Károly Termelőszövetkezet néven egyesültek. A mezőgazdaság kollektivizálása elől 1959-bennagyon sokan elhagyták a települést. A falu ettől kezdve lélekszámban nagymértékben csökkent és a fejlődés is ilyen irányú lett.

Az 1960-as évek közepén fellendül a bogyós gyümölcsűek termesztése, szakcsoport alakul.

A háborút követően Magyarországon stratégiai kérdéssé vált a mezőgazdaság gépesítése. 1949. július 3-án a SOKORÓ Kft. jelenlegi telephelyén avatták fel a Téti Mezőgazdasági Gépállomást.

1952-ben hat fő alapító taggal létesült a Téti Építőipari és Épület-karbantartó Kisszövetkezet; építettek társasházakat, saját irodaházat, sőt 1988-ban az ÁFOR-ral közö- sen a 83-as út mentén benzinkutat is.

A Földműves-szövetkezet 3 bolttal alakult. A kereskedelmi hálózat összefogására 1962-ben megalakul a Sokoróaljai ÁFÉSZ, amelynek központja Tét, az önáll óságát 1978-ban veszti el és beleolvad a Győri Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetbe.

A hatvanas évek elején a lakosság mintegy háromnegyede nem mezőgazdaságból él, a helyi termelő- és szolgáltatóipar, kereskedelem, valamint az ingázás adja a megélhetési lehetőséget. A mikrotársadalmi rétegződés alaposan megváltozott. A polgárosodás következtében az infrastruktúra fejlesztése is szükségesnek bizonyult. Megindul a vízmű építése. 1964 nyarára elkészül a gyenesdiási üdülő földszinti része, a munkákat szombat-vasárnap végezték társadalmi munkában.

A hetvenes években több győri nagyvállalat filiát telepít: Lenszövő, MEZŐGÉP, Elzett Lemezárugyár.

1983-ban elkészül az új általános iskola és sportpálya. 1985-ben új idegenforgalmi épülettel gazdagodik a település, felépül " a Csillag vendéglő helyén " a gasztronómiai igényeket kielégítő Kukorica csárda.

1987-re befejeződött a telefonközpont modernizálása.

1988 - ban új épületben folytatódik az óvodai nevelő munka, ebben az évben ünneplik meg Kisfaludy Károly születésének 200. évfordulóját.

Az 1990-es években megvalósított beruházások és fejlesztések eredményeként Tét teljes közművekkel ellátott település:

  • A telefonhálózatba a lakások 56%-a kapcsolódott be.
  • Az 1994-ben befejezett csatornahálózatra a lakások 99%-a rácsatlakozott.
  • A gázhálózatra a lakások 63%-a kötött rá, miután a kiépítés 1995-ben befejeződött.
  • A háztartási hulladék gyűjtése és elhelyezése szervezett formában, 100%-ban megoldott.
  • A város lakásállománya 1542 db, amelynek 79,8%-a összkomfortos.
  • Az összes úthálózat hossza 23 km, 100%-ban szilárd burkolatú.

Az 1990-es évektől kezdve a tulajdonviszonyok változásával csak a SOKORÓ Gépgyár maradt egyben (itt a dolgozók lettek a tulajdonosok), ami kevés helyen történt így. Ez nagyban meghatározta a település és a körülötte lévő kis falvak munkalehetőségeit.

A gyár saját erőből és a Mercedes cég segítségével új munkahelyteremtő beruházást végzett, így mára már egy nemzetközileg is elismert üzem működik, 900 fő állandó dolgozóval. Az üzembe 47 környező településről szállítják a dolgozókat külön autóbuszjáratokkal, és sok helyi lakosnak ad munkát kábelszerelő, kovácsoltvas, kazán, karborobot, valamint mezőgazdaságigép-gyártó és -tervező üzemeiben.

A SOKORÓ Ipari és Kereskedelmi Kft. Magyarország harmadik legnagyobb mezőgazdaságigép-gyártó vállalata.

1993-tól az önkormányzat közös igazgatású közoktatási intézményként működteti a Kisfaludy Károly Általános Művelődési Központot, melynek része a bölcsődei csoport, a 150 férőhelyes napközi otthonos óvoda, a 8 évfolyamos általános iskola, zeneiskola, a könyvtár, az eltérő tantervű osztályok és a művelődési ház. 2000 év őszétől esti gimnáziummal is rendelkezik a település. A 6"14 éves korosztály nevelése-oktatása 3 épületben történik. Az iskola 21 tanteremmel, 1 tornateremmel, 1 tornaszobával és 1 szabadtéri kézilabdapályával, konyhával, étkezővel, iskolai könyvtárral rendelkezik. A tanulók létszáma jelenleg 395 fő, 18 tanulócsoportban történik a tanítás, az oktatás 100%-os szakos ellátottságú.

A zenei oktatás 1976-ban indult, 16 általános iskolás részvételével. Mára már olyan zenekarral büszkélkedhet, amely hazai és nemzetközi sikereket mondhat magáénak. Nagy sikerrel szerepeltek több hazai fesztiválon, Németországban, Lengyelországban, Szlovákiában. A megye több mint 50 településén hallgathatták a zenekart falunap, fesztivál, roadshow, búcsú, zenei ébresztő, térzene, szüreti felvonulás, bál, zászlószentelés alkalmával! A zenekar repertoárja a zeneirodalom szinte valamennyi ágát felöleli: indulók, keringők, polkák, klasszikus zene, operarészletek, filmzenék, könnyűzene, musical, slágerek.

Az ÁMK aktívan részt vesz a város kulturális életében, az önálló rendezvények mellett (farsang, anyák napja, mikulás, karácsony) szervezi a nemzeti ünnepek méltó megünneplését. Az intézmény névadójának emlékére minden évben megszervezik a "Kisfaludy Napokat”, amely kistérségi rendezvénnyé nőtte ki magát és 800"1000 főt megmozgató kulturális fesztiválnak tekinthető.

A művelődési ház ad otthont számos rendezvénynek, itt működik a kábel tv, több civil szervezet itt otthonra talált a falain belül: Idősek Klubja, Diabétesz Klub, Tini Klub, Ifjúsági Klub stb. A művelődési ház tevékenysége kiterjed a polgárok tájékoztatását célzó kábeltévés képújság és a negyedévenkénti Téti Híradó című újság megjelentetésére és folyamatos gondozására.

A testmozgás iránti igény és a lakosság szórakoztatásának lehetősége évtizedek óta napi valóság a településen. A város rendelkezik megfelelő labdarúgópályával, tornacsarnokkal, öltözőkkel, van egy kétsávos automata tekepálya bitumenes és salakos kézilabdapálya. A labdarúgó- és tekecsapat a megyei második oszt ályban versenyez. A két sportág 70"80 játékost foglalkoztat. Kiemelkedő a 14"18 évesek aktivitása a labdarúgásban.

Két háziorvosi szolgálat működik Téten, önálló rendelőkkel, amelyek felszerelése biztosítja a színvonalas ellátást. Két fogorvosi körzetben kb. 7000 fős népességet látnak el, hisz a környező települések polgárai is ide járnak.

A közigazgatási területen két védőnői körzet működik. 1985 óta folyamatosan gyermekorvos is tevékenykedik, aki szintén körzeti feladatokat is ellát.

Az 1992 óta működő fizikoterápiát a környező községek lakosai is igénybe veszik. A 2 gyógyszertár több környékbeli települést is ellát. Nagy figyelmet fordítanak a városban a rászoruló időskorúakra, az Idősek Napközi Otthona 1973 óta működik, amely a rászorulók részére biztosítja a szociális étkeztet ést és gondoskodik ellátásukról.

A település és a környék egészségügyi ellátásában rendkívül fontos szerepet tölt be " 1954 óta " a mentőállomás, mely 2 gépkocsival áll a betegek, bajba jutottak szolgálatára

A közbiztonságot 5 fős rendőrségi körzeti megbízotti állom ány felügyeli. Munkájukat segíti a 2000 év márciusában megalakult Polgárőrség.

A helyi postahivatal a postai szolgáltatások mindegyikével rendelkezik. Téten pénzintézeti tevékenységet és szolgáltatást a Téti Takarékszövetkezet végez, mely térségi kirendeltségi hálózata révén számottevő forgalmat bonyolít.

Jelentősen növekedett a működő vállalkozások száma, ami jelenleg 182. A kiskereskedelmi üzletek száma 71. A vendégl- átóhelyek száma 13-ra emelkedett.

1995-ben megalakult a Sokoróaljai Önkormányzatok Térségfejlesztési Társulása, amelynek 14 település a tagja, központja Tét.

1997. július 1-jétől működik a városban a Győr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ Téti Kirendeltsége. 1999. november 1-jén került átadásra a katolikus temető ravatalozója.

2001 júniusában került átadásra a Vocational Academy Alapítvány téti Európa-háza, gyermekeink és unokáink "Jövőháza”, ami a téti és sokoróaljai polgárok találkozási pontja lehet mindnyájuk épülésére, gyarapodására, a szabadidő hasznos eltöltésére. A település évszázadok folyamán a térség központja volt és jelenleg is betölti ezt a szerepet, ezért az önkormányzat képviselő-testülete 2001-ben sikeresen pályázott a városi cím elnyerésére.

Tét város története

 Polgármesteri Köszöntő
 Tét város története
 A város címere
 Neves tétiek
 Kitüntetettek
 Testvérvárosok
 Művelődési ház
 Téti fúvósok
 Téti tűzoltók
 Téti Evangélikus Gyülekezet
 Sokoró Kft.
 Pokvár kastéy
 Tét város könyvtára
 Téti Körzeti Földhivatal
 Győr Nagytérségi Hulladék-gazdálkodási Önkormányzati Társulás
 Közadatkereső
 Államkincstár